Elméleti oktató
Díszkövek és kőfejtők című előadásával több mint húsz éve vesz részt az épített örökség helyreállító szakképzésen.Bányászati szakértő
Petrozsényban végzett a bányászati egyetem kitermelési szakán (1969), és az ásványkutató vállalatnál kezdett dolgozni, ahol szakértővé vált az aknaásás és bányaelőkészítés területén.Kőfejtési tapasztalat
Tizenöt évig dolgozott különböző kőfejtőkben, ahol mészkő-, gipsz- és agyagbányákban tevékenykedett, és a masszív robbanótöltetek felrobbantását tervezte és vezette le, 2000 kg feletti robbantásokkal.Mészkő feldolgozás
Vistán mészkőfeldolgozással foglalkozott, ahol a kőzet kitermelését, méretre vágását és beépítését irányította, betekintést nyerve a kőfaragás rejtelmeibe.
Szőke Kálmán elméleti oktató az Épített örökség helyreállító szakképzésen, előadása címe: Építőkövek és kőbányák. A szakképzésen a kezdetektől, tehát több, mint húsz éve vesz részt.
Petrozsényban végezte tanulmányait a bányászati egyetem kitermelési szakán, 1969-ben. Kinevezése után az ásványkutató és feltáró vállalatnál dolgozott, ahol betekintést nyert a bányaelőkészítés rejtelmeibe is. Így lett az aknaásás egyik legjobb szakértője. Mivel nem kedvelte az irodai munkát, kevés kivétellel mindvégig közvetlenül a termelésben vett részt.
Ezenkívül tizenöt évet dolgozott különböző felszíni kőfejtésekben, mészkő-, gipsz-, és agyagbányakban. Itt hárult rá az a feladat, hogy megtervezze, jóváhagyassa, megszervezze, majd levezesse a masszív robbantásokat, vagyis 2000 kg feletti robbanótöltetek egyszeri felrobbantását, amelyek sokszor meghaladták a 100 tonnát.
Később a vistai mészkő feldolgozásával foglalkozott, csapatával együtt: kitermelték, méretre vágták, majd beépítették a mészkövet. Így betekintést nyert a kőfaragás rejtelmeibe, amely ismereteket kiválóan kamatoztathatott az Épített örökség helyreállító szakképzésen megtartott előadásain, ugyanis így sikerült jónéhány kőzetmintát összegyűjtenie a különböző építőkövekből.
Így az előadásokon a hallgatók megismerkednek a különböző kőzetek és ásványok fizikai-kémiai tulajdonságaival, mint például a keménység, szilárdságvesztés a fagyási ciklusok után stb. Kálmán ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy a kurzus hallgatóinak az elméleti alapfogalmak megismerése után fizikailag is bemutatásra kerüljenek a különböző kőzetminták, és ezeknek a kőfaragás szempontjából fontos jellemzőik.
